Hypophysis adenoma: Tünetek, diagnózis és kezelési lehetőségek

A hypophysis adenomák, vagyis agyalapi mirigy daganatok alapvetően jóindulatú daganat típusnak tekinthetők, az összes agydaganat kb 10-15 %-át teszik ki. Nagyobb méretű és sok hormont termelő daganatok viszont tartós egészségkárosodást okozhatnak.

Anatómiailag az agyalapi mirigy két fő részre osztható, egy elülső és egy hátulsó lebenyre. Amikor a köztudatban hypophysis adenomát említenek, akkor az elülső mirigy daganatait értjük alatta. Az elülső mirigyrész 6 féle hormont termel.

A hormonok részletes ismertetése nem célja ennek a cikknek és jelentős terjedelmet is igényelne, így azok csak néhány funkcióját emeljük ki: 

• Prolactin (pl. tejelválasztás kontrollja) 
• GH (növekedés reguláció) 
• ACTH (mellékvesekéreg működését befolyásolja, pl. stressz reguláció) 
• TSH (pajzsmirigy reguláció) 
• LH, FSH (nemi szervi funkciók, főleg nőkben) 

Évente újonnan 1 millió lakosra vetítve 25 új adenomát diagnosztizálnak (tehát Magyarország lakosságát tekintve kb évente 250 új esettel kell számolni). A hypophysis adenoma lehet hormontermelő vagy nem funkcionáló.

Az esetek háromnegyede funkcionáló (hormontermelő), vagyis termeli valamelyik fenti hormont nagy mennyiségben, míg egynegyedük nem funkcionáló. Utóbbiak hormont nem termelnek, hanem növekedésük és térfoglalásuk által okozhatnak tüneteket.

A hormontermelő daganatok közül a leggyakoribbak a prolaktinomák, a teljes megoszlás így alakul: 

• 25% százalék nem funkcionáló 
• 75 % százalék funkcionáló (hormontermelő): 
  • 50 % prolaktint termel 
  • 25 % növekedési hormont termel 
  • maradék a többi hormon valamelyikét 

Az arányokból is látszik, hogy bizonyos tumortípusok előfordulása igen alacsony. Mindezt azért volt fontos részleteiben átbeszélni, mivel a tüneteket és kezeléseket is nagyban befolyásolja milyen típusú tumorról van szó. A másik szempont pedig a daganat mérete: 

• 1 cm alatt mikroadenomáról beszélünk 
• 1 cm felett makroadenoma 
• 4 cm felett óriás adenoma 

Tünetek 

A funkcionáló, vagyis hormontermelő daganatok azáltal okoznak legtöbbször tüneteket, hogy nagy mennyiségben termelik a hormonjaikat. A tünettan részletes ismertetése mélyreható élettani ismereteket igényelne, így pár jellegzetes tünetet emelünk ki (mindenkit óvva intünk az öndiagnózistól): 

•  Prolaktin túltermelés
  • nőkben tejcsorgás, meddőség, ciklus felborulás, stb. 
  • férfiakban libidó csökkenés, mellek megnövekedése (gynecomastia), stb. 
• Növekedési hormon túltermelés 
  • végtagok, fül, orr megnövekedése (acromegalia), stb. 
• ACTH túltermelés 
  • pl. Cushing betegség és szindróma tünetei (elhízás, felfújt arc, magas vérnyomás, menstruáció kimaradás, hasi striák, stb.) 
• TSH túltermelés 
  • pajzsmirigy túlműködés tünetei (ingerlékenység, szorongás, hasmenés, pszichés zavartság, hő intolerancia, stb.) 
• LH, FSH túltermelés
  • nőkben ciklus felborulás (bár nemzőképes korú nőkben ez a fajta ritkán fordul elő) 
  • férfiakban alacsony tesztoszteron szintet okoznak, így pl. libidócsökkenés fordulhat elő. 

A nem funkcionáló adenomák a növekedésük által kifejtett térfoglaló hatás miatt okoznak tüneteket, melynek nem specifikus tünetei lehetnek köztük fejfájás, hányinger, hányás. Ritkább esetekben epilepsziás rohamok is jelentkezhetnek.

Gyakori és fontos tünet a szemészeti eltérések megjelenése. Az agyalapi mirigy fölött futnak a látóidegek és látóideg kereszteződés, így ezeket nyomva látási problémák és látótér kiesések alakulhatnak ki. Ilyen esetekben már sürgős ellátás válik szükségessé. 

Kezelés 

A kezelésről idegsebész dönt. Legtöbbször egy agyi MR vizsgálaton derül fény a daganatra, melyet pl. látásproblémák, fejfájások, hormonproblémák miatt végeztetnek el. Az MR vizsgálattal idegsebészt kell felkeresni, aki neurológiai vizsgálat és a képek áttekintése után dönt a kezelésről.

A kezelési terv meghozásához legtöbbször endokrinológiai és szemészeti vizsgálati eredmény is szükséges. Előbbi deríti fel a hormonális státuszt és eltéréseket, míg a szemész a látási eltéréseket azonosítja (ha idegsebész saját vizsgáló módszereivel nem tudja teljes mértékben diagnosztizálni).

A kezelést a tumor típusa határozza meg, általános szempontok: 

• nem funkcionáló adenomák 
• ha kisméretűek, nem aktívak és tüneteket nem okoznak, akkor folyamatos MR vizsgálattal követésük szóba jöhet és műtét növekedés esetén jön szóba 
• egyéb esetekben műtéti eltávolítás szükséges 
• funkcionáló adenomák 
• prolaktint termelő daganat esetén gyógyszeres kezelés és folyamatos endokrinológiai kontroll javasolt (ritka, extrém esetektől eltekintve) 
• egyéb funkcionáló adenomák esetén műtéti eltávolítás szükséges 

A tudomány és műtéti technikák folyamatos fejlődésének köszönhetően az adenomák már operálhatók endoszkóppal is orron keresztül, mely minimálisan invazív technikának minősül (tehát a szükséges legkisebb megterheléssel jár a beteg számára).

Természetesen a műtét az „agyi műtétek” kategóriájába tartozik, így hordozza a maga kockázatait, de az endoszkópos technikákkal a biztonság jelentősen megnövekedett. Sikeres műtétet követően is a beteget rendszeres kontrollokra kell visszarendelni, de teljes értékű és hosszú élet élhető.